„Hogy a penész (ne) egye meg!”
Nagyobb figyelmet a penészedés megszüntetésére, megelőzésére!
Legfőbb tennivalók egy penészes lakásban az alábbi fontossági sorrend alapján
A penészesedés egészségkárosító hatásai
A penészesedés hallatán általában irtózni kezdünk, és mindenki kellemetlenségre gondol. A kellemetlen látványnál azonban sokkal súlyosabb a helyzet! A kiváltó ok minden esetben a nedvesség megjelenése. A következő lépés a nedvesség forrásának megállapítása. A kiváltó okok általában az épületen belül keresendők.
„Hogy a penész (ne) egye meg!”
A penészgombák a földi élővilág szükséges részét alkotják, s fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában, az elemek körforgásában. Egyes egyedei kifejezetten kedvenceink közé tartoznak. A borospincék falán lévő nemes penész nélkül a királyok bora, a borok királya, a Tokaji nem nyerné el különleges aromáját, s nem élvezhetnénk sem egyes sajtfélék, sem a téliszalámi finom zamatát.
Bizonyos penészgombafajokért azonban nem lelkesedünk ennyire. Általában nem rejtőzködő típusok, telepeik szabad szemmel is jól láthatók. A lakáson, vagy munkahelyen belüli rút esztétikai látványuk elegendő figyelmeztetés kellene, hogy legyen. A penészes zuhanyfülke, a fürdőszobai csempe elszíneződött fugája, a falszegletek tenyérnyi méretű, átnedvesedett, penésztől feketéllő foltjai rikoltozzák a veszélyt!
Spóráikat belélegezzük
A rafinált mikroorganizmusok, pedig nem maradnak meg életterük (falfelület, csempefuga) színhelyén. A szaporodást biztosító spóráik --- melyek szabad szemmel már egyáltalán nem fedezhetők fel --- tömegesen kerülnek a helyiség légterébe. Egyes penészgomba fajok spórái mérgező anyagokat is tartalmaznak (pl.: Aspergillus flavus, A.ochraceus, Penicillium rubrum, Fusarium-félék, stb.). Ezek --- az ún. mikotoxinok --- belélegezve izgatják az orr nyálkahártyáját, a szem kötőhártyáját, felső légúti panaszokat válthatnak ki, bõrgyulladást kelthetnek vagy a szervezet általános immunválaszát „kierőszakolva” különféle allergiás tüneteket okozhatnak. A gyakrabban előforduló fajok akár szénanáthát, asztmát, tüdőmikózist is előidézhetnek, s megbetegíthetik a külső hallójáratot, az orrüregeket, szaruhártyát, illetve gyulladttá tehetik a bőrt.
Levegőtisztasági ajánlások
A szakemberek a lakótérben légköbméterenként legfeljebb 200 gombaelem számot tartanak elviselhetőnek. 200-500 közötti már számottevően megterheli a légzőrendszert és a szervezet immunapparátusát. 500 fölötti légköbméterenkénti gombaelemszám, pedig már kifejezetten károsítja a légzőrendszert vagy a szervezet különféle kóros reakcióit válthatja ki.
Hazai vizsgálatok eredményei
A Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézete néhány éve 110 hazai településen, mintegy 20 000, 7–11 éves gyermek családi otthonában végzett átfogó környezet-epidemiológiai vizsgálatot. A különböző helyiségek penészesedését 8-40 % -ban jelezték a szülők. A téli időszakban a nedves, penészes falú gyermekszobák, fürdőszobák aránya a táv- és tömbfűtéses, dunántúli városi lakásokban alacsonyabb (3-6 %) volt, míg a kelet-magyarországi településeken 39-41 % -ban, adtak számot penészesedésről.
A nedvesedés, penészesedés alapvető oka --- főleg korábban --- egyrészt a földszintes, többnyire vályogból készült lakások talajvíz elleni szigetelési hiányossága volt. A leghidegebb falfelületeken, csempefugákon a fürdésből, zuhanyozásból, más helyiségekben a főzésből, mosásból, ruhaszárításból és gázfűtésből származó pára lecsapódása (ún. „hő-híd” jelenség) a nedvesedés oka. A penészes lakásban élő gyermekek egészségi állapota --- összehasonlítva a nem penészes lakásban lakó gyermekekével --- minden tekintetben sokkal rosszabb volt. A penészes lakásban élő gyermekeknél 62 % -kal gyakoribb volt a bronchitiszes, 67 % -kal az asztmás, 67 % -kal az allergiás tünet. A betegség fogalmát ki nem merítő, különféle gyermekkori panaszokat is 37 % -kal nagyobb arányban jelezték ott, ahol penészes lakásban éltek, sőt a neurotikus, depressziós panaszok többletkockázata is 70 % -os volt. Mennyi egészségkár és szenvedés! ---, nem szólva a család többletkiadásairól melyeket orvosra, gyógyszerekre költöttek!
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint statisztikai összefüggés, és 36-106 % -os többletkockázat volt igazolható a penészes lakás és a benne élők akut-, illetve krónikus légúti betegségeit, különféle allergiás tüneteit, egyes szív- és érrendszeri kórképeit, neurotikus és depressziós panaszait, csont- és ízületrendszeri betegségeit, sőt a világszerte népbetegségnek számító csontritkulását illetően is.
Nagyobb figyelmet a penészedés megszüntetésére, megelőzésére!
Minden okunk meg van tehát arra, hogy a korábbiaknál komolyabban vegyük fel a harcot a káros penészgombákkal! Valóban tegyünk a gyermeket, felnőttet, s különösen az immunrendszeri elváltozást elszenvedőket, túlérzékenyeket, várandós anyákat, újszülötteket, idős betegeket érintő egészségkárosító hatások megszüntetése érdekében.
A „harc” kezdete
Az első feladat a nedvesség forrásának a megállapítása. Ez származhat külső csapadékvíz-beázásból, a vezetékhálózatok szivárgásából, talajnedvességből, talajvízből (rossz vízszigetelés esetén), és leggyakrabban páralecsapódásból.
- A beázásból származó nedvesség alkalomszerűen jelentkezik, foltosodást, sókiválást okoz elsősorban, de ha nincs nedvesség utánpótlás, lehet, hogy a gombásodás nem –, vagy csak kis mértékben tud kialakulni.
- A vízhálózat, vagy a csatornavezeték szivárgása esetén, lehet állandóan pótlódó a nedvesség, s ha későn fedezzük fel a meghibásodást, valószínűbb lehet a penészgomba megtelepedése.
- A talajnedvesség, vagy talajpára akkor tud bejutni a lakótérbe, ha tönkremegy, vagy eleve elégtelen volt a falak és a padló vízszigetelése. Ez földszinti lakások esetében fordul elő, ahol nincsen pince sem. Speciális helyeken talajvíz is bejuthat a hibás vízszigetelés mögé, amennyiben a talajvízszint megemelkedik, és víznyomás tud kialakulni a vízszigetelés síkján. A talajnedvesség kapillárisan szívódik fel, pl. egy vályogfalban, melyet régen nem szigeteltek semmivel. Ez szintén tud pótlódni, tehát a nedves környezet hosszabb ideig is fennállhat, ezáltal a penészgomba el tud szaporodni.
- A leggyakoribb nedvesedés a páralecsapódásból származik. A páralecsapódás több kiváltó tényező egyidejű fennállása miatt alakul ki, melyek lehet, hogy külön-külön nem okoznak egyáltalán páralecsapódást és penészesedést, de együttesen igen.
Mi kedvez a penészesedésnek?
A tüneti kezeléssel csak rövidtávon (2-3 hét) érhetünk el eredményt, ezért mindig a kiváltó okot, vagy okokat kell megszüntetnünk. Az 1-3. pontban leírt hibák esetén könnyű a dolgunk, hiszen könnyebb meghatározni a hiba pontos helyét és a javítás módját, és sikeres javítás esetén, ha megszűnt a nedvesedés, soha többé nem jön elő a penész, és megoldottuk a problémát. Persze pl. az utólagos vízszigetelési módok meglehetősen nehezek, költségesek, csak szakemberre, mérnökre szabad a megoldását bízni, (ezért az új házat építőknek figyelmeztetésül megjegyzem, hogy ez egy nagyon nagy gondosságot és odafigyelést igénylő munkarész!). A legnehezebb védekezni a páralecsapódás ellen!
Állapotjelző tényezők, melyek teljes vagy részleges együttállása a páralecsapódás jelenségének kialakulásához vezethet.
- A külső falak, határoló felületek hőszigetelésének elégtelensége, továbbá egyes építési hibák, vagy a tervezett helyiséggeometriák miatti hőhidak következtében a külső falak felületi hőmérsékletének egyenetlensége, hidegpontok kialakulása.
- A szellőztetés elégtelensége, mivel ha a levegőben feldúsuló pára nem telítődött volna, azaz ki lett volna szellőztetve a nedvességgel terhelt levegő, akkor a páralecsapódás megelőzhető lett volna.
- A megváltozott életmód, mely során több nedvesség jutott a levegőbe, mint amit a levegő légnemű állapotban tárolni képes, ezért a hűvösebb felületeken a pára lecsapódott.
- Az időjárás, pl. tartós hideg és borús égbolt esetén, amikor még a napsütés sem tudja enyhíteni a külső falak áthűlését.
Természetesen minden pára keletkezése az életmóddal van összefüggésben, de a lakást használók életmódja, valamint a háztartás-vezetési, vagy szellőztetési szokásai változhatnak, és nem minden lakótér bírja el tetszőleges mennyiségű pára befogadását páralecsapódás nélkül. Az épület adottságaiért sem lehet mindig a pillanatnyi lakáshasználót hibáztatni, hiszen nem tud mindenki befolyással lenni egy használtan vásárolt lakás vagy ház korábbi kialakítására, főleg egy társasházi lakás esetében nem. De a felújításkor már igen, ekkor már lehet tudatosan korrigálni a hibákat. Az időjárásért sem hibáztatható senki.
A penészesedés megszüntetésére irányuló helyreállítási folyamat hosszabb időtartamú, tekintettel arra, hogy a nedvesség nemcsak a levegőben dúsulhat fel, hanem minden nedvszívásra alkalmas anyagban. Így pl. a szőnyegekben, bútorokban, egyéb kárpitokban, függönyökben, tárolt ruhadarabokban és természetesen a falakban is. Ezekből nehezebb, hosszadalmasabb eltávolítani a nedvességet, mint a levegőből, ráadásul a párolgás révén a levegőbe visszatáplálják a nedvességet, ezért tudatos és rendszeres kiszellőztetést igényelnek. Sajnos fennállhat ezen zárt helyen lévő anyagoknak a penészesedése is, ezért mindenre kiterjedő, alapos átvizsgálás javasolt.
Legfőbb tennivalók egy penészes lakásban az alábbi fontossági sorrend alapján:
- A nedvességforrások számát haladéktalanul csökkenteni kell!
- A virágokat átmenetileg el kell távolítani a lakásból! A szőnyegeket, a falvédőket és a használaton kívüli függönyöket szintén el kell távolítani, mert jelenleg ezek is potenciális nedvességforrások!
- A ruhaszárítást lakáson kívül, vagy szükséghelyzetben zárt, de szellőztetett helyiségben kell végezni!
- Főzés közben javasolt a folyamatos szellőztetés, hogy az ekkor keletkező pára el tudjon távozni a lakásból vagy fel tudjon hígulni.
- A vizes takarítások számát csökkenteni kell, vagy csak fokozott szellőztetés mellett végezhetők.
- A meglévő, már egyes anyagokban eltárolt nedvesség mennyiségét is azonnal csökkenteni kell, amint a nedvességforrásokat már minimalizáltuk!
- Fokozott szellőztetés szükséges (minimum napi 1-2 órás), de ha az időjárás lehetővé teszi -, akár ennél jóval több is javasolt.
- A bútorokat legalább 15-20 cm-re el kell húzni a falaktól, hogy kialakulhasson a gravitációs ventilláció mögöttük!
- A párátlanítást gépi berendezéssel elő kell segíteni!
- A falfelületekről és más egyéb felületekről el kell távolítani a gombafertőzést.
- Ez akkor lehetséges, ha a levegő relatív páratartalma a szellőztetések következtében kb. 60 % alá kerül (22 °C hőmérsékleten). Ekkor már kevésbé tudnak a gombák újra megtelepedni a felületeken, tehát eredményesebb lesz az eltávolításuk. A festékréteg(ek)et kaparással a vakolat síkjáig el kell távolítani a felületekről, a hulladékokat maradéktalanul össze kell gyűjteni, és elszállítani a lakásból. Felületképzés helyreállítása mészfestéssel javasolt.
- Meg kell oldani a lakás automatikus szellőztetését.
- E nélkül újra kialakulhat egy olyan légállapot, amely előidézheti a páralecsapódást és ezáltal kedvező lehet a gombák megtelepedésének. Javasolt páraérzékelővel ellátott ventilátor beszereltetése abba a helyiségbe, ahol a legvalószínűbb a páralecsapódás kialakulása. A téli-nyári üzemmódok beállítása és a szükséges légcsereszám meghatározása miatt egy lakás szellőztetését is tervezni kell a jó eredmény elérése érdekében.
- Meg kell oldani az épület utólagos falszigetelését, külső hőszigetelését
- A legfontosabb, s egyben a legköltségesebb, ezáltal a legnehezebben kivitelezhető megoldás, azonban csak így oldható meg hosszú távon a penészesedés kiküszöbölése. A nedvesség elleni szigetelés javítása, pótlása a nehezen megoldható felújítási problémák közé tartozik. Napjainkban már több módszert kínálnak a megoldásra, azonban a szakembereknek is gyakran gondot okoz az eligazodás közöttük. Tudnunk kell, hogy milyen falazathoz, milyen eljárást választhatunk. Tisztában kell lennünk, hogy az alkalmazandó eljárás hány évre szavatolja a nedvesség elleni védelmet. Kell-e karbantartási költségre, vagy egyéb folyamatos figyelmet igénylő megoldásra számítanunk? Vannak eljárások, melyek minimális költséggel ígérnek látványos eredményeket. Persze, mint minden csoda ez is csak 3 napig tart. Az igazán megbízható jó megoldások, melyek a fal hajszálereiben felszívódó nedvességnek zárják el az útját. Ezt korábban csak a fal szakaszos bontásával és hagyományos szigetelés beépítésével lehetett megoldani.
- Meg kell oldani az épület falainak külső hőszigetelését,
- A vizes falazatú téglaházak egy része 25, 30 cm falvastagságúak, ami önmagában sem képesek megfelelő hőszigetelésre, ami a páralecsapódást és ezzel a penészesedést teszik lehetővé. Külön problémát jelentenek a kőből, betonból épített falazatok hőszigetelése, melyet megfelelő szakértelemmel orvosolni lehet. A hőszigetelés módjának kiválasztása és méretezése szakember feladata, melyen spórolni nem érdemes.
Szerzők:
Darabos Balázs okl. építészmérnök, igazságügyi szakértő
Dr. Virágh Zoltán környezet-epidemiológus
Kiegészítette:
Pőcze Bálint okl. építészmérnök